Aron Vikor © All rights reserved.

DR. Vikor áron mediátor

mediáció: Az idegeket IS kímélő megoldás

MIÉRT VÁLASSZUK A MEDIÁCIÓT PER HELYETT?

 



A közvetítői eljárásban alig néhány találkozó után kikristályosodik, hogy van-e lehetőség a megállapodásra. Személyes tapasztalataim szerint az esetek túlnyomó többségében lehetséges minden fél számára kielégítő és megnyugtató feltételeket biztosító megállapodást kötni, és egyes szakértők szerint általánosságban is 80% körül zárulnak sikerrel a közvetítői eljárások.
 
Márpedig ha sikerül a vitát egyezséggel zárni, akkor a felek megtakarítása illetve nyeresége extrém kedvezően alakul akár egy perhez képest, akár az ügynek rendezés nélküli „elfelejtéséhez” képest.
 
Ha ezt összevetjük azzal, hogy egy mediációban a felek végig szabadok, bármikor kiszállhatnak az eljárásból és az akaratuk ellenére az égvilágon semmire nem fogja őket kötelezni senki, akkor talán érthető, hogy miért szerettem bele ebbe a vitarendezési formába – és miért szeret bele mindenki más is aki valaha megtapasztalja.


Amint említettem, én fix napidíj és sikerdíj kombinácóját alkalmazom, amit a felek általában egyenlő arányban osztanak meg egymás között. Így a költség kiszámítható, a siker pedig kifejezetten valószínű.
 
Ezzel szemben a pernyertesség valószínűsége még optimális esetben is ritkán éri el a fenti 80%-ot, a per során kockázatatott, illetve bizonyos esetekben garantáltan elvesztett potenciális kötöttségei, költségei pedig az alábbiak:


  • Ha egyszer megindul a per, akkor annak még akkor is lesz költsége (pl. eljárási illeték), ha már másnap meggondolja magát valamelyik fél, ráadásul a másik fél hozzájárulása nélkül egyoldalúan néha még a felperes sem léphet vissza.


  • Peres eljárás illetéke: első fokon a pertárgy értékének 6%-a (de legfeljebb 1,5 millió forint), másodfokon 8%-a (de legfeljebb 2,5 millió forint), a Kúria előtt 10%-a (de legfeljebb 3,5 millió forint), azaz ha minden fokon végig megyünk, akkor összesen 24% (de legfeljebb 7,5 millió forint). Ezt általában az előegezi aki a pert/fellebbezést/felülvizsgálatot indítja, de a végén a vesztesnek kell megtérítenie.


  • A közhiedelemmel ellentétben egy választottbírósági eljárásban az eljárási díj ennél akár alacsonyabb is lehet (lásd: https://mkik.hu/dijkalkulator-2018-januar-1-tol), de még így is hasonlóan tetemes, és ne feledjük, hogy ott azt előre kell fizetni, a vesztesnek kellene viselni, de mint mindig, a tényleges végrehajtás a pernyertes által egy további eljárást igényel.


  • Saját ügyvédünk munkadíja: Ha a Kúriáig (volt Legfelsőbb Bíróság) elmegy az ügy, azaz három fokon végig kell vinni, akkor nagy általánosságban kb. 100 ügyvédi munkaórával kell számolnunk: iratok előzetes tanulmányozása, találkozók és telefonhívások az ügyfél és az ügyvéd között, beadványok szerkesztése, bizonyítékok összegyűjtése és rendszerezése, ellenfél beadványainak vizsgálata és megválaszolása, személyes megjelenés a bíróságon, stb-stb. Aki már járt ügyvédnél az nagyjából ki tudja számolni, hogy ez forintban kifejezve mit jelent és tudja azt is, hogy egy ügyvéd még akkor sem tud garanciát nyújtani a pernyertességre, ha a legjobb tudása szerint meggyőződik arról, hogy a jogszabályok és a tények is az ő ügyfelének oldalán állnak.


  • Pervesztesség esetén a másik fél ügyvédjének munkadíja: Főszabály szerint (a) első fokon 10 millió forintig terjedő pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, a 10-100 millió forint közötti részre 3%, a 100 millió forint feletti részre további 2% plusz ÁFA; (b) másodfokon illetve a Kúria előtt pedig a fentieknek további 50%-50%-a (azaz mindhárom fokon végighaladva az elsőfokú díjnak összesen duplája) azzal, hogy akár a tényleges – azaz az ellenfél ügyvédi megbízási szerződése szerinti - munkadíjat is megítélheti a bíróság, ami valószínűleg nem lesz kevesebb annál, mint amit saját ügyvédünknek is ki kell fizetnünk.


  • És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ha ellenünk ítél a bíróság, akkor az alap követelést is teljesítenünk kell, illetve elveszítjük a követelésünket, attól függően, hogy melyik oldalon álltunk.